Joseph Haydn kastélya

“Amit a császár megtehet, azt én is megtehetem!” E mondat jegyében épült fel az ország legnagyobb és legfényűzőbb barokk-rokokó kastélya a Fertő-tó nádrengeteggel szegélyezett lápos, vadban gazdag vidékén.

kastely

Joseph Haydn kastélya
“Amit a császár megtehet, azt én is megtehetem!” E mondat jegyében épült fel az ország legnagyobb és legfényűzőbb barokk-rokokó kastélya a Fertő-tó nádrengeteggel szegélyezett lápos, vadban gazdag vidékén.

A kastélyegyüttes kiépí­tése és fénykora Esterházy “Fényes” Miklós herceghez kötődik, aki 1762-től haláláig, 1790-ig folyamatosan épí­tkezett, hogy létrehozza az uralkodói udvarokhoz mérhető rezidenciáját, s ahol mindennaposak voltak fényűző ünnepségek. A kastélyegyüttes a XVII. századi kisebb fíľúri rezidencia épületeinek felhasználásával 1720-ban, majd mai formáját is elnyerve 1762-84 között épült, barokk, rokokó és copf stí­lusban. Eszterházán nemcsak a korszak magas rangú családjai látogattak el, hanem Mária Terézia császárnő-királynő is vendégeskedett, és itt élt és alkotott a nagyszerű zeneszerző, Josepf Haydn is.
A kastély parkja és a kapcsolódó táj a barokk kertművészet legérettebb magyarországi alkotása, s egyben a barokk tájformálás európai léptékkel mérve is nagyszabású, példaértékű megjelenése. A Zinner Ferenc, majd feltételezhetíľen Jacoby tervei szerint formált park és tájegyüttes stí­lusjegyeit tekintve az európai barokk kertépí­tészet egyik legtisztább kompozí­ciója és a világ egyetlen kétfókuszos barokk tájrendszere, amelynek fíľbb vonalai, kompozí­ciós lényege és karaktert adó elemei ma is felismerhetők és rekonstruálhatóak.
Az általánosan vett művelődéstörténet országos jelentőségű központjaként is meg kell emlékezni a kastélyról. Herceg Esterházy “Fényes” Miklós, mint a Magyar Királyi Nemesi Testíľrség parancsnoka, Mária Terézia rendelete alapján 120 fíľs (5 évfolyam, évfolyamonként 24 fíľvel) kiképzíľ intézményt működtetett itt. A vármegyékből delegált nemes ifjak a katonai ismereteken kí­vül olasz, francia, német és latin nyelven tanultak. Az európai műveltség és kultúrtörténet magas szintű megértésére és élvezetére is megtaní­totta az ifjakat a ní­vós oktatógárda: a zenét Joseph Haydn, az épí­tészetet Hefele Menyhért, az irodalmat Bessenyei György irányí­tásával ismerték meg. Az oktatómunkát is segí­tették a kastély gazdag gyűjteményei: könyvtára, képtára és metszetei. A 25 évesen vármegyéikbe hazatéríľ ifjak magukkal vitték birtokukra az európai kultúra ismeretét, í­gy ma már észrevétlenül beépült Eszterháza hatása a magyar kultúrtörténetbe.

Egyedülálló ugyanakkor már Eszterháza puszta elhelyezkedése is Kelet és Nyugat határán: maga a főépület a francia kastélyépí­tészet legkeletebbre merészkedő képviselője; a Fertő-tó viszont, amelynek mocsarai között az eredeti vadászkastélyt felépí­tették, egész Eurázsia legnyugatibb sztyeppei tava. Szinte jelképes, hogy a Nyugat és Kelet megosztottságát jelképező Vasfüggöny is a közvetlen közelben húzódott évtizedeken át; s hogy az osztrákok számára a Fertőzug ma is a pusztai romantikával, a Kelet “begyűrűzésével” egyenértékű, mí­g a mai Magyarországon épp Eszterháza az egyetlen hely, ahol valaha is tartós otthonra lelt a nyugati kultúra egyik vezető géniusza. Ugyanakkor Haydn jelenléte mégis nemzeti kultúránk, közelebbről a magyar főúri rezidenciális kultúra része és csúcsteljesí­tménye abban az értelemben, hogy egy művelt és zenei, valamint általában véve kulturális tekintetben rendkí­vül eredeti és koncepciózus magyar arisztokrata egészen tudatosan épí­tett ki udvartartásában egy a kor legmagasabb szí­nvonalán álló zenekart, majd operatársulatot, s bí­zott meg a vezetésével egy Joseph Haydnt. Azt a Haydnt, akit világhí­rű, ünnepelt zeneszerzőként is meg tudott tartani, s akinek nem csupán kenyéradója, hanem kamarapartnere is lehetett. Mindez pedig akkor is magyar zenetörténet, ha Haydn itt komponált zenéje csak kevés és felszí­ni magyar elemet tartalmaz.
Eszterházának már a puszta léte is európaiságunk megkerülhetetlen megtestesülése. Ha pedig megfelelő zenei programok révén Haydn művészetét újra elválaszthatatlanul összekapcsoljuk a – megújuló – kastéllyal, akkor az rövid időn belül Magyarország kulturális arculatának egyik meghatározó elemévé fog válni. Eszterháza egyike az európai zenekultúra legjelentősebb szentélyeinek – a nemzeti örökségünk egyik legértékesebb kincsében rejlő kivételes lehetőségeket csakis ennek szem előtt tartásával aknázhatjuk ki.

A Haydn-kutatás nagy öregje, az amerikai H. C. Robbins Landon a ’70-es években leí­rta, hogy “Eszterháza elhalványí­totta Kismarton ragyogását”. Ez döntíľen Esterházy Miklós herceg zenei igényességének és a Haydn zsenijének köszönhető. Eszterháza ezért a jövőben is csakis Haydnnal és zenéjével együtt, vagy inkább azzal a középpontban válhat azonossá egykori önmagával.

Az Esterházy-kastélyról – Haydn kastélyáról – további információ a www.eszterhaza.hu honlapon található.